Vagyonbiztosítás
Minden, amit a vagyonbiztosításról tudni kell

Milyen kockázatokra terjedhet ki a biztosítás?

A biztosítók vonatkozó biztosítási szabályzataiban, az egyes kockázati elemek tartalma és a kockázat megfogalmazása eltérhet. A kockázati körök alábbiakban részletezett leírása általánosított és csak tájékoztatásul szolgál, semmilyen mértékben nem helyettesíti a biztosítási szabályzatban megfogalmazottakat.

Tűz
Tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződés
Robbanás
Villámcsapás
Villámcsapás másodlagos hatásai
Vihar
Árvíz
Belvíz
Felhőszakadás
Földrengés
Földcsuszamlás
Föld- és kőomlás
Ismeretlen üreg beomlása
Vízvezetéktörés
Technológiai csővezetékek törése
Jégverés
Hónyomás
Idegen, ismeretlen jármű nekiütközése
Elektromos áram okozta tűz
Betöréses lopás
Rablás
Vandalizmus
Elektronikus berendezések biztosítása
Üvegtörés
Küldöttrablás
Üzemszünet-biztosítás
Általános felelősségbiztosítás
Munkáltatói felelősségbiztosítás
Termék- és szolgáltatói felelősségbiztosítás
Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Általános kizárások:

- nem biztosított a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódásából adódó többletkárok, - nem fedezi a biztosítás az olyan ? üzemszünetet is előidézhető ? károk miatti hátrányokat, amelyek a biztosított tevékenységének egyéb okból történő szünetelése (pl.: átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli idő) ideje alatt következett be, - nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerződésekből fakadó olyan büntető jellegű intézkedések (pl. kötbér, bírság) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási határidők be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek miatt a biztosítottat terhelik, - bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték; - olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel, pl.: tőkebefektetés, spekulációs és ingatlanügyletek.

Általános felelősségbiztosítás:

E biztosítási módozat alapján, a biztosító megtéríti a biztosított - mint a szerződésben megjelölt tevékenység folytatója, telephely, részleg, munkahely, üzlet fenntartója és üzemeltetője - által szerződésen kívül okozott mindazon személyi sérüléses és tárgyrongálási károkat, melyekért a biztosított a magyar jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Munkáltatói felelősségbiztosítás:

A munkavállalók munkaviszonyukkal összefüggésben keletkezett kárát a Munka Törvénykönyve szabályozza. Eszerint a munkáltató a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. E biztosítás keretében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződési feltételekben szabályozott körben, módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti azokat a munkabalesetből eredő károkat, amelyekért a biztosított a magyar munkajog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Termék és szolgáltatói felelősségbiztosítás:

Fedezetet nyújt azokra a kockázatokra, amelyért a gyártó, a szolgáltató, a forgalmazó (kereskedő) a termelt és forgalmazott termék, avagy a teljesített szolgáltatás hiányosságából eredő kár miatt a polgári jog, illetve a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. tv. szabályai szerint, kártérítési kötelezettséggel tartozik. Nem fedezi a biztosítás a termék vagy a szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő szavatossági igényeket.

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás:

E módozat fedezetet nyújt azon váratlan, balesetszerűen és előre nem kalkulálható módon bekövetkező környezetszennyezési károkra, amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Milyen vagyoncsoportok biztosíthatók?

Ingatlanok (épületek, építmények)
Termelő és kereskedelmi üzemi berendezések, gépek, felszerelések, járművek
Készletek (anyagok áruk, félkész- és késztermék)
Javításra feldolgozásra átvett vagyontárgyak
Bérmunkára, bizományban, zálogba átvett vagyontárgyak
Készpénz és értékpapírok
Értékkészletek
Szabadban tárolt vagyontárgyak
Egyéb vagyontárgyak (külön részletezve a szerződésben)

Mi a biztosítási összeg megállapításának alapja?

A gyakorlatban leginkább az ÚJÉRTÉK biztosítás a legelterjedtebb. Mi is ezt ajánljuk minden Ügyfelünknek, mivel a biztosítás lényegét - kár esetén az eredeti állapot helyreállítása ? ez az értékelési mód biztosítja.

Újérték biztosítás esetén a biztosító a károsult vagyontárgyak káridőponti újra-beszerzési illetve újraelőállítási értékének megfelelő kártérítést nyújt. Az új érték a vagyontárgy újraépítési, új állapotban történő beszerzési költsége. Alulbiztosítottság lép fel, amennyiben a káresemény időpontjában a tényleges újra-beszerzési érték magasabb, mint a szerződésen feltüntetett biztosítási összeg. Ekkor a biztosító jogosult az aránylagos kártérítésre (pro-ráta), azaz a kárt olyan arányban téríti, amilyen a biztosítási összeg és a tényleges új érték aránya. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében, nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az adatközlés pontos legyen, és az infláció, valamint az esetleges év közbeni beszerzések értékével korrigálni kell a biztosítási összeget, fenntartva ezzel a teljes biztosítottságot.

Fontos tudni, hogy azon biztosítási alapvetésből adódóan, miszerint a biztosítási kártérítés gazdagodáshoz nem vezethet, az újérték biztosításnál is előfordul avultatás. Erre vonatkozóan a biztosítási szabályzatok pontos (biztosítónként eltérő) iránymutatást adnak, vagyoncsoportonként meghatározva, hogy a biztosított vagyontárgy milyen mértékű elhasználódása esetén térítik a káridőponti avult értéket. (Egy konkrét példa az épületek vagyoncsoportra: A biztosító a káridőponti avult értéket tekinti a kártérítési összeg felső határának, ha a károsodott épület korának és elhasználódásának figyelembevételével megállapított káridőponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló épület újjáépítési költségének 25%-át.

A könyv szerinti értéken kötött szerződés esetén a biztosított vagyoncsoportok, a számviteli nyilvántartás alapján, a biztosított könyveiben nyilvántartott értéken kerülnek biztosításra. Jellemzője, hogy a számvitellel összhangban lévő adatszolgáltatás esetén jogilag alulbiztosítás nem állhat fenn, viszont a vagyontárgyak tényleges értékükhöz képest alulértékelten kerülnek biztosításra, hiszen ez a rendszer nem követi sem az inflációt, sem a biztosított tárgyak műszaki értékcsökkenését. Ezáltal kár esetén nagy valószínűséggel állítható, hogy a kártérítésre kerülő összeg nem fedezi a ténylegesen felmerülő veszteséget, az eredeti állapot helyreállítását.

A valóságos értékre szóló biztosítás esetén a biztosított vagyoncsoportok műszaki avult értéken kerülnek biztosításra. Ez a biztosítási fajta előnyösebb a könyv szerinti értéken történő biztosításnál, mivel itt a kifizetendő kárösszegeket úgy kalkulálják, hogy abból a károsodott vagyontárggyal műszakilag megegyező állapotú vagyontárgy beszerezhető legyen. Részkárok esetén a biztosító külön megállapodás hiányában figyelembe veszi a helyreállítással illetve az új alkatrészek beépítésével felmerült értékemelkedést, és azt a kártérítési összegből levonja.

Ki lehet a szerződő, illetve a biztosított?

Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződést, a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (BIZTOSÍTOTT), illetve aki a szerződést ilyen személy javára köti (SZERZŐDŐ). Az esetek többségében a szerződő (az a személy, aki a biztosítási díjat fizeti) azonos a biztosítottal (az a személy, aki a biztosítási szerződés szolgáltatásaira jogosult).

Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés alapján biztosított ill. szerződő lehet a kötvényben név szerint feltüntetett:

• természetes vagy jogi személy,
• a gazdálkodó jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége,
• egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező, de cégjegyzékben vett gazdasági társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, illetve társadalmi szervezet.